10. nap 2008.07.21.

Reggel a napot a Szentlélek templom meglátogatásával kezdtük. A templomot már előző este kívülről megcsodáltuk. A Szentlélek-templom 14. századi épület, eredeti formájában maradt fenn, gótikus stílusú. Az oldalfalon található festett óra a legrégebbi nyilvános, működőképes óra Tallinnban. A templomban szép színes ablakokat és festett padokat láthattunk Az oltár középkori.

A gépkocsivezetők kerültek velünk még egyet a kikötő felé. Ahol hatalmas tengerjáró hajók álltak a vízen. A városfalak alatt elhaladva még vetettünk egy pillantást a Viru kapura, a bástyákra, és immár visszavonhatatlanul hazafelé vettük az utat, de szívünk egy darabját itt hagytuk ebben az északi gyöngyszemben.


Az idő ragyogó. Örültem, hogy a Gauja Nemzeti Park felé haladunk. A buszról leszállva egyből egy kis tó előtt álltunk, amin csodálatosan virágzott a tavirózsa. Belépve a parkba csodálatos zöldben pompázott előttünk minden. Itt található Turaida vára. Na itt az időjárás megtréfált bennünket, pillanatok alatt trópusi zápor zúdult le. Szerencsére pont a várnál voltunk így fedél alá tudtunk húzódni. A lőréseken kikukucskálva, miközben több száz lépcsőt megmásztunk láttuk a sűrű függönyként szakadó esőt. Szerencsére amilyen gyorsan jött olyan gyorsan ment, így nyugodtan megnézhettük a vár többi múzeumnak berendezett épületét, ahol a teremőrök a lovagvárhoz illő viseletben várták a vendégeket.


Az esőcseppektől fénylő fű között szép látványt nyújtottak a fehér kőszobrok. Az itt élőknek nagyon gazdag a dalkultúrájuk, itt a parkban szoktak zenei találkozókat is tartani. Állítólag csak a Szent Iván éjhez 2000 féle daluk van.

Rigán áthaladva Jurmala felé vettük utunkat. Mindnyájan legalább a lábunkat be szerettük volna mártani a Balti tengerbe.


Furcsa fürdőzés volt, szemetelt az esőben, gatyánk szárát mosta a víz, ami kellemes hőmérsékletű volt, fejünk fölött az esernyő. Hogy „frizuránk” el ne ázzon. A part homokos, nem túl gyorsan mélyülő. Ideális és közeli pihenőhely a környéken élőknek. Jellegében a mi Balaton partunkra emlékeztet a villákkal, az árusítóhelyekkel.
Innen már a szállásra mentünk, ebben a szállodában már voltunk, tehát már semmiféle meglepetés nem ért bennünket. Este még sétáltunk egyet a környéken, aztán irány az ágyikó.


Made with Slideshow Embed Tool

Tovább a szentpétervári út 11. napjára >>